Minden európai ember számára ismert a legenda, hogy miért hívjuk az amerikai őslakosokat indiánnak. Kolumbusszal kezdődött a történet vagy inkább a fehér ember világraszóló terveivel? Két könyv indiánokról, indiánoktól.
Joseph Boyden: Az orenda
Lehet szép, ember számára elfogadható a pusztulás? Boyden drámai és aprólékosan kifejező írásában mindenképp. Filmszerűen láttat, bemutat, elképeszt. Kemény tartalom, lírai megfogalmazásban. A Varjak, az európai, francia emberek magukkal hozzák kultúrájukat, gondolkodásukat, fegyvereiket, betegségeiket, vallásukat. A XVII. századi Észak-Amerika nem európai embernek való. A jezsuita Christoph is hamar ráébred, hogy nagyon más világ ez. Hittérítő szándékai és az őshonos kultúra megismerése is embert próbáló feladat. A hit és az emberség próbája ez számára, de kit is szolgál igazán?
A huron vezető, Madár is új feladatokkal, helyzetekkel szembesül. Megjelenik a helyi politika, de a viszontagságos és kemény élet is. A franciák érkezésével még bonyolultabbá válik a helyzet. A megszokott körforgás felborul, külső támadások érik a magas szintű huron életmódot. A regény nagy értéke, hogy bevezet bennünket az indián kultúra belső világába. A szereplők sorsának, szenvedéseinek, érzelmeinek és motivációinak bemutatásával testközelből érthetjük meg életüket. A járvány, az aszály, a franciák térhódítása és az irokézekkel való folyamatos harc pusztulással fenyeget. A pusztulás és pusztítás az élet része itt.
Hóesés, az irokéz lány, akit Madár egy harc során ragad el törzsétől és a vezető lányaként huronként kell éljen. Fiatal és vad, tanulékony és ártatlan egyben. Fájdalmai, konoksága, életszeretete figyelemreméltó. Sorsa elrendeltetett, elrendezett. Karaktere és élete a huron, irokéz és keresztény francia háromszögben küzd.
Mélyen elgondolkodtató, milyen harmonikusan, bölcsen élnek a huronok hosszúházaikban. A szöveget olvasva értelmet nyer a „becézgető” kínzások sora, a legyőzött tisztelete. A nagy üst szokása, a vének közös pipázása és tanácskozása. Fantasztikus harmóniában és egységben a természetben, a természettel. Nem idilli azonban a helyzet, mert az emberi természet többre vágyik, többet akar, nem nyugszik. Francia, huron, irokéz mind a saját akaratát érvényesítené. A végeredményt ismerjük.
A szöveg változatos és szép. A regény főszereplőinek váltakozó történetmesélése során bontakozik ki a cselekmény. Lépésről lépésre ismerjük meg a szereplőket és a történet sodrában is egyre jobban elmélyedhetünk. Remek író, remek munka!
Tommy Orange: Sehonnai
Huszadik századi indián leszármazottak sorsának egy rövid eseményig összefutó leírása. Az esemény egy Oaklandban megrendezett pow-wow esemény. Minden szereplő a mára már urbánus életet élő indián népesség tagja. Találó a cím. Sehonnai emberek, a gyökereiket keresik, elszakadtak a népi, törzsi élettől. Jellemzően szenvednek a sorsukban, a sorsuktól. Érezhető a kivetettség, a szegénység, a társadalom perifériájára szorult tartós és meg nem változtatható állapot. Ez itt nem a remény Amerikája. Ez itt az evickélés, felszínen maradás, a függések és függőségek minden elképzelhető formájának országa. Minden szereplő él és megél, reagál, de Orange határozottan mutatja meg, csak egy végzet van. Jobb, ha elfogadod. Kiemelkedő és kedvenc részem, amikor Edwin Black, az egyik szereplő Kéknek, az indián lánynak saját novellájáról mesél. Nem szpojlerezném inkább szét sztorit, de a kis történetben brutálisan megjelenik a fehérek térhódításának eszenciája, tragédiája. Ezeknek az embereknek nincs már földje, soknak se múltja, se jövője.
Első regénynek is elgondolkodtató olvasmány a mai kor városi indiánjai életéről és sorsáról. A relatív sok szereplő egy irányba mutató sorsának összevisszaságában is rend és szervezettség van. Nem haragos az író. Elfogadja a hőseit, szereti, terelgeti, bemutatja, átadja. Férfiak és nők, testvérek és barátok, idősek és fiatalok. Indiánok Oaklandben. Mi lesz a sorsuk? Van jövőjük? Sokatmondó és tanulságos történet a szépirodalom kedvelőinek.







































































































Conor első látásra beleszeret egy lányba. A lány persze modell. A fiú ezért meghívja a zenekarába a
Bejön az indiai srác, még kismenőnek is gyenge. Elüti egy busz egy egész Földet behálózó áramszünet miatt. Mi a változások fizikai oka, nem tudjuk meg, de az biztos, hogy néhány dolog törlődött az emberiség kollektív múltjából. A sztorit tudtuk nagyjából, láttuk a
Legkedvesebb jelenetem, mikor Jack felkeresi John Lennont. Egy kis házban lakik a lennon szemüveges, amúgy valóban Lennont idéző öregúr (
Az elsőkönyves író korszakalkotó és rendhagyó módon veti papírra megrázó fikcióját. Apró részletekig megismerjük Teknőc és apja, Martin mindennapjait. Brutális és első olvasásra hihetetlen, ahogy Tallent leírja a kislányt érő lelki és nemi erőszakot. Amilyen kegyetlen az apa, olyan kíméletlen és precíz az író is. Teknőc alakján és viselkedésén keresztül annyira közel hozza a cselekményeket, hogy megérthetjük, hogy működhet egy ilyen abnormális viszony apa és lánya között.
Cora Seaborn, a gazdag és felvilágosult özvegy, aki nemrég vesztette el férjét, fiatalon ment férjhez. Michael Seaborn gazdag volt, de hamar kiderült, hogy bántalmazta fiatal feleségét, aki a klasszikus bántalmazott félként viselte sorsát férje haláláig a kor szellemének megfelelően. Kisfiával, a különös, magának való, de okos, értelmes és érzékeny Francisszal régi barátaik Charles és Katherine Ambrose ajánlására érkeznek meg Aldwinterbe.
Barátság alakul az ismeretségből, a pap William és az autodidakta természettudós Cora a beteg feleség Stella hallgatólagos támogatása mellett (!) hosszabb sétákat tesz, Cora visszautazása után Londonba levélváltások és végtelen harag közepette szerelem bontakozik ki. Cora és Stella közt is barátság alakul, de William és Cora szellemi értelemben is kiegészítik egymást. Színesíti a történetet Stella tuberkulózisa, ami a kor egyik fő halálos betegsége volt. Stella betegségéből adódóan különc viselkedésével hívja fel magára a figyelmet. Jegyzeteket készít és állandó lázas állapotában a derílium határán kék dolgokkal veszi magát körül.