Hiányzott nekünk egy ideje már a palettáról egy olyan kultmozi, ami magyar, rólunk szól, vicces, de nem marhaság. Elgondolkodtató. Karakteres. A pengét otthon lehet hagyni, mert nem érfelvágós a sztori. A VAN (valami furcsa és megmagyarázhatatlan) rendezője, Reisz Gábor második, új filmje.
Hősünk Mertner Tamás (Reisz Gábor) végig vezet minket gyermekkorától napjainkig életének fontosabb történésein. Beteljesületlen és beteljesült szerelmek. Anna és Tamás az elején. Apa és egy doboz a végén. Szórakoztató bolyongás az emlékek, érzelmek, barátok, barátnők és családtagok között. A művészlélek vízipólós srác kalandjai az iskolában és azon kívül.
Miért nem szereti a reklámrendező a reklámokat? Ki ez a srác, aki nem igazán jutott előre az élet útvesztőjében? A kisiskolás Tamás, aki fest és nem érti a verseket. Aztán egy nagyobb, aki verset ír és vízilabdázik. Gimnazistaként versírás és gitározás. De miért akarja abbahagyni a pólót? Naná, hogy a lányok miatt! Legszebb jelenet, mikor egy időben és térben találkoznak. Te mit mondanál magadnak 20 évvel ezelőtt?
Reisz Gábor civil a színészetben, de remekül formálja meg a szerepet. Apa is ott van nagyon, már az első jelenetben megfogott: "Mi volt itthon? Semmi különös. 1-1-et játszott a Fradi. Anyád lesz az. Vedd fel! " Nekem ezért kultfilm ez. Mert idézni lehet, idézni kell. Mert beszippant és megtart. Üzen, foglalkoztat, birizgál, kérdez. Elsodor. Megzavar. Letesz. Bekacsint élethelyzetekbe, jelenetekbe egy életből. Nem ítélkezik. Nincs jó és rossz. Mindenki átélte már. Mondhatnánk hétköznapi. Fiú, aztán férfi magunkat látjuk a sulipadban, a családi ebéden, egy lánnyal a padon, egy meetingen, ami tök érdektelen. Házibuliban és az uszodában. A villamoson és Valinál. Komoly téma ez, de lehet mosolyogni.
És aztán a zene. Szolgáltatja a VAN filmzenekar. Külön is hallgatható, sőt! Illeszkedik, hozzáad és besimul.
Képi világa határozott. Éles vágások, bátor kameramozgások. Váratlan, meglepő megoldások. Játékos, mozgékony, lendületes képek. Meghatározó és lebilincselő. Megelevenedik a VANban is megismert Budapest, olyan perspektívákból, amit tényleg öröm látni. Hol vannak már a nyolcvanas évek divatját tükröző fűrdőszobák?I
Érhetné kritika, hogy pontosan olyan, mint az előző. Ez a VAN 2. És valóban vannak párhuzamok. Szerelmi csalódás az élethelyzete mindkét főhősnek. Ha ez egy folytatás, ha nem, akkor is jól sikerült. Határozottan és tudatosan folytatott művészi munka mégtöbb humorral fűszerezve. A szerelmi dráma csak eszköz bemutatni a kavargó gondolatokat, életteret, kapcsolatokat. Ilyen az élet manapság. Itt. Budapesten. Azt hiszem, megnézem megint.
Rossz versek - magyar vígjáték, dráma '97, korhatár: 12
Szereplők: Tamás - Reisz Gábor, Anna - Nagy Katica, Apa - Kovács Zsolt, Anya - Takács Katalin, Tamás (16-18) Seres Donát, Tamás (14) - Prukner Mátyás, Tamás (7-10) Prukner Barnabás, Vali - Monori Lili
Rendezte és a forgatókönyvet írta: Reisz Gábor, operatőr: Becsei Kristóf, Bálint Dániel, vágó: Tálas Zsófia, gyártásvezető: Nemes-Jeles Veronika, producer: Berkes Júlia
Kép forrása: https://www.facebook.com/rosszversek/photos/a.484183848402630/950001615154182/?type=1&theater
