Több szuperhold fényével ragyog Michael Chabon Pulitzer-díjas regényíró új regénye. Már kézbe venni is jó érzés volt a 21. Század Kiadó gondozásában megjelent könyvet. Beleolvasva azonnal elkapott a stílus, a humor, a kíváncsiság. Lebilincselő. Olyan érzés, mikor már az elején tudod, hogy jó lesz. Pedig nem hasonlít semmire. Szerelem első látásra és főleg olvasásra.
Már az első oldalakon annyira abszurd humorral tűzdelt jelenetet olvasunk, hogy azonnal Rejtő Jenő jut eszembe. De több van itt, és ezzel nem Rejtőt méltatom. Érzed végig, hogy olyan, mintha valóság lenne a történet. Minden elejtett megjegyzés, a magyarázó lábjegyzetek humora, az események, helyszínek valósága erősíti, hogy hús vér emberek, akikről olvasol. A mesélő családja életét írja meg nagyapja és saját élményei alapján. Nagyapám, ahogy nevezi Chabon a regényben, halálos ágyán mesél exkluzív történeteket magáról, nagyanyámról, anyámról, háborúról, szerelemről, betegségről, életről és halálról.
A mérnök nagyapa, aki a rakéták és a holdutazás iránt érdeklődik finoman szólva is érdekes figura. Erőszakos bűncselekményért kerül egy utópisztikusnak tűnő börtönbe. Már gyerekkorában is igazi megfoghatatlan egyéniség. Öntörvényű, határozott, okos, megfontolt és nagyon szerethető. Elsőre furcsa bogárnak tűnt, de a határozott mérnöki gondolkodás mögött érző szív lakozik.
Minden szereplő nagyon életszerű, hihetően valóságos, mégis fiktív. Három generáció kapcsolatai, érzelmei, motivációja, élete bontakozik ki, gyakran váratlan, meglepő fordulatokkal. A nem nagyon kuszált szálakat Chabon szépen bontja ki. A fordulat nem csak a hazugság – igazság, fikció – valóság viszonyában mutatkozik meg, hanem az egész regény önmagában egy fordulat, mert a stílus állandó feszültséget teremt. Olyan módon teszi mindezt, hogy nem terhel, nem fáj, nem karcol. Olyan, mint egy érett, szépen kidolgozott, nemes whiskey. Nem bánt, itatja magát.
A gyerekkori emlékek sodrát a fiatalkori indulat váltja fel. Háborús jelenetek izgalma, nyomozás, krimiszerű stílusban. Különlegesek a börtönben töltött évek. Mindenhol emberi sorsok rendezett, szép kapcsolata rajzolódik ki. Az 50es, 60as évek Amerikája, az űrutazás és a Holdra szállás versenye és eufóriája. Belegondolva fantasztikus még ma is, ember a Holdon!
Nem kerül meg semmilyen meghatározó kérdést, ami felmerül. Náci kutatók sorsa kontra fejlődés. Humánus segítségnyújtás kontra gondatlan emberölés. Kitartás elvek és érzelmek mellett, mindhalálig. Házasság szentsége és a szexualitás. A gyász és az újrakezdés. Az öregkori szerelem és szex. A betegség, a halál és az élet néha megmagyarázhatatlan értelme. A kényszerpályák és a szeretet. Az abszurd és a reális. Az elképzelt és a valóság.
Szeretném filmként viszontlátni a történetet, de abban a valóságban és formában, ahogy fikcióját elénk vetíti Chabon, mi pedig megálmodjuk szavai nyomán azt, lehetetlen vállalkozásnak tűnik most. A humor, a stílus, a valóság, a fikció, a történet és a fordulat pontos eszenciája ez a regény. Legnagyobb értéke azonban az, hogy csodálatos módon kendőzetlen realitással beszél el emberi történeteket, érzelmeket úgy, hogy megtartja azok tisztaságát és súlyát. Nehéz és súlytalan egyszerre. Vigyázat, mindenképp nyomot hagy! Nyomot, ahogy Diana Krall is. Halgassátok, olvassátok. Szeretettel.
Michael Chabon: Ragyog a hold (Moonglow). Fordította Pék Zoltán, 21. Század Kiadó – Kult könyvek, 2017.
Képek forrása:
https://www.wallpops.com/wpk3017-reach-for-the-moon-glow-in-the-dark-wall-art-kit
