Bekacsintó

Tanár úrnak, szeretettel

2018. október 30. 10:56 - Krisz B

Film

Iskolai feladatként került a képbe ez a történet. Magunktól valószínűleg nem állunk neki megnézni az 1967-ben forgatott játékfilmet. Feladat volt, megtaláltunk a hálón, szóval, hajrá! Mi bajunk lehet?

Utánaolvasva kiderül, hogy a könyvet E.R Braithwaite írta. Nem fikcióval állunk szemben, hanem életrajzi ihletésű munkával. Az író, ahogy a filmben is látjuk, fiatal tanárként érkezik az East End egyik középiskolájába. Mérnökként keres állást, amíg megfelelőt nem talál, megélhetésként elvállalja a végzős osztály tanítását. A kedves, határozott, szigorú, de megértő, szeretetteljes karaktert Sidney Poitier formálja meg. Kellő türelemmel próbálja a ma úgy mondjuk, szociális hátránnyal küzdő, nehéz gyerekeket megszelidíteni. 

Szépen kirajzolódik a csoportdinamika az új tanár érkeztével. Persze az a hír járja, hogy emberevő az osztály, amit néhány hét elteltével bizonyítanak is. Ahogy telik múlik az idő, bemutatkoznak a diákok is. Egy alkalommal, aztán, mikor Mr. Mark Thackeray megelégeli az ugratásokat, a tiszteletlenséget, módszert vált. Miután kiosztja a lányokat, majd a fiúkat is, teátrális mozdulattal kidobja a tankönyveket a kukába. Valami új veszi kezdetét.

Úgy dönt, felnőttként kezeli eztán növendékeit, hiszen úgyis ezt várják tőle. Teljesíthető elvárásokat támaszt: tiszteletteljes viselkedés mindenkivel szemben, ápolt megjelenés. A tanórákat felváltja egyfajta "életviteli ismeretek" tantárgy. Lehet kérdezni, nyitott a Tanár Úr minden kérdésre. Válasza is van mindenre.

Persze a konfliktusok sem maradhatnak el, de nem is igazán maga a történet az, ami fontos lehet ma a számunkra, bár tagadhatatlan, hogy családi mozinak sem rossz egy esős őszi hétvégén, ha szeretjük a mai filmeknél lassabb tempót és párbeszédeket.

stones.jpegA tanári karakter és munkaforma az, ami mindenképp szót érdemel. Mr. Thakeray beleillik abba a tanárimázsba, akit példaként lehet és kell állítani a mai és a jövő tanárgenerációjának is. Nem ismer lehetetlen helyzetet. Néhány tanár kollégájával ellentétben, nem fél, még a nehezen kezelhető tanítványoktól sem. Őszintén felel meg a gyerekek kérdéseire. Minden erejével azon van, hogy segítse, megismerje és kinyissa őket, de nem öncélúan, hanem saját maguk okulására és a környezetük javára. Töretlenül hisz benne, hogy a neveléssel, oktatással olyan kapukat nyithat meg növendékei számára, mely életüket csak pozitív irányban változtatja majd meg. Nem akarja őket magukat erőszakkal átformálni. Olyan helyzeteket teremt, ahol tapasztalhatnak, tanulhatnak, ha akarnak. Kilép velük együtt az iskola falai közül. Felelősséget vállal értük mindenki előtt, így nem is csoda, ha a tanév végére minden diákja szeretettel és hálával búcsúzik tőle, úgy, hogy egészséges közösségként és pozitív hittel a jövőre hagyják el az iskolát.

Szentimentális megközelítés ide vagy oda, angliai East End ide vagy oda, ajánlom mindenkinek, aki emberekkel, gyerekekkel vagy felnőttekkel dolgozik, foglalkozik. Érdemes!

 

  • Nekem, mint film 6/10, mint tanmese 10 / 10
  • Nem volt még korhatár, 12 - re tippelek
  • Tanár úrnak, szeretettel / To Sir, with Love
  • Angol filmdráma, 101 perc, 1967
  • Columbia Classics
  • Rendezte: James Clavell
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bekacsinto.blog.hu/api/trackback/id/tr6414333587

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.